Az illegális, betiltott könyvek kiadójától egy európai főváros polgármesteri székéig – ez volt Demszky Gábor útja, aki 1990-től 2010-ig vezette Budapestet. A szocialista Magyarország légkörében felnőve a demokratikus ellenzék aktív résztvevőjévé, majd később az ország nyitott politikára és piacgazdasági reformokra való átállásának egyik szimbólumává vált. Két évtizedes polgármestersége alatt Demszky modern metropolisszá alakította a várost, de az elismerések és díjak mellett jelentős kritikákat is kapott. Ismerjük meg, milyen utat járt be ez a magyar politikus. Bővebben a budapestyes.eu oldalon.
Korai évek és tanulmányok
Demszky Gábor 1952. augusztus 4-én született közgazdász családban. Budapest leendő polgármesterének szülei a Magyar Szocialista Munkáspárt tagjai és aktivistái voltak. Apja vezető pozíciókat töltött be különböző külkereskedelmi vállalatoknál, anyja pedig hosszú ideig osztályvezetőként dolgozott a Pénzügyminisztériumban. 1970-ben Gábor a Szent Margit Gimnáziumban érettségizett, majd felvételt nyert az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Állam- és Jogtudományi Karára.
1972-ben Budapest leendő polgármesterét politikai tevékenység vádjával egy évre kizárták az egyetemről. Ebben az időszakban Gábor taxisofőrként és könyvtárosként dolgozott. Emellett a tanulmányaiban beállt kényszerszünet alatt Demszky megírta első szociológiai munkáját. Hamarosan folytathatta tanulmányait, és 1976-ban jogi diplomát szerzett. 1981-ben Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán „szociológia” szakon végzett.
A karrier első lépései
Demszky Gábornak nem sikerült azonnal a szakmájában elhelyezkednie. 1976 és 1981 között a Világosság című folyóirat munkatársa volt. Ezzel párhuzamosan részt vett Kemény István által szervezett szociológiai kutatásokban, valamint szamizdat kiadással is foglalkozott. Demszky független irodalmat jelentetett meg, amelyben bírálta a szovjet rezsimet Magyarországon. Ezzel egy időben az oktatás és az újságírás területén is tevékenykedett, független kiadványokkal működött együtt, ahol kifejthette nézeteit és támogathatta az emberi jogokról szóló vitákat. Ez a tevékenység alapozta meg későbbi politikai karrierjét, és alakította ki róla a polgári szabadságjogok és a demokratikus értékek aktív védelmezőjének képét.
Demszky alapította és szerkesztette a Hírmondó című újságot, valamint aktívan részt vett a Beszélő, a Máshonnan Beszélő és a Magyar Zsidó című szamizdat kiadványok megjelentetésében és terjesztésében, amelyek tiltott irodalmat és a szólásszabadság eszméit terjesztették.
1984-ben a hatóságokkal való konfliktusa miatt Budapest leendő polgármesterét hat hónap, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. Ennek ellenére továbbra is aktívan részt vett a közéleti és politikai tevékenységben.
1988–1989-ben Demszky ösztöndíjat kapott, és tíz hónapot töltött a Columbia Egyetemen (USA), ahol bővítette ismereteit a demokratikus intézményekről és az emberi jogi tevékenységről. 1988-ban egyik alapítója volt a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, amelyből később a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) jött létre. 1988 októberétől Demszky az SZDSZ Országos Tanácsának tagja, 1989 októberétől 1990-ig pedig az Országos Ügyvivői Testületének tagja volt.
1989. június 16-án, Nagy Imre és társai újratemetésén a budapesti Hősök terén, Demszky Béki Gabriellával együtt koszorút helyezett el az SZDSZ nevében, szimbolikusan jelezve a demokratikus Magyarország új korszakának kezdetét. Az első demokratikus választásokon, 1990-ben, a 7. számú választókerületből beválasztották a parlamentbe. Azonnal a parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke és a külügyi bizottság tagja lett, ami fontos lépés volt politikai karrierjében.
Politikai tevékenysége és polgármestersége
1990. október 31-én Demszky Gábort Budapest főpolgármesterévé választották. A két tisztség közötti összeférhetetlenség miatt le kellett mondania parlamenti mandátumáról, hogy a főváros irányítására koncentrálhasson. Demszky két évtizeden át maradt főpolgármester: 1990-től 2010-ig négyszer választották újra erre a posztra, és megerősítette hírnevét mint a város modern kori történelmének egyik legbefolyásosabb vezetője.
Annak ellenére, hogy 1998-ban, 2002-ben és 2006-ban ismét parlamenti képviselővé választották az SZDSZ listavezetőjeként, a politikus minden alkalommal a város vezetését részesítette előnyben, és az összeférhetetlenség miatt lemondott parlamenti mandátumáról. Hasonló helyzet állt elő a 2004-es európai parlamenti választások után is: bár EP-képviselővé választották, ismét lemondott erről a tisztségről, hogy a főpolgármesteri feladataira összpontosíthasson.
2009 nyarán a fővárosi vezetésben nézeteltérések támadtak a BKV-t érintő botrány után. Október 13-án az SZDSZ vezetése bejelentette a koalíciós megállapodás felbontását az MSZP-vel, ami gyakorlatilag lerombolta Demszky 1994 óta fennálló stabil többségét a Fővárosi Közgyűlésben.
2010-ben a főpolgármester nem újította meg tagságát az SZDSZ-ben, majd 2011 tavaszán, 58 évesen nyugdíjba vonult. Ugyanezen év októberében a magyar politikus külföldre költözött: másfél évet Berlinben, egy évet pedig Washingtonban töltött. 2014-ben Demszky visszatért Budapestre. Életének ez a szakasza politikai karrierjének lezárását és az aktív politikán kívüli, személyesebb és kutatási projektek felé való fordulást szimbolizálta.
Eredmények és kudarcok a politikus karrierjében
Demszky Gábor budapesti főpolgármesteri karrierjét nehéz egyértelműen jellemezni. A legjelentősebb sikerek között a szakértők a városi infrastruktúra és a közlekedési rendszer fejlesztését említik. Demszky idején épült meg az M0-s körgyűrű jelentős része, valamint a Rákóczi híd (1995) és a Megyeri híd (2008). Bár az M4-es metróvonalat csak 2014-ben adták át, a munkálatok jelentős részét Demszky főpolgármestersége alatt végezték el, és neki tulajdonítják az építkezés és a finanszírozás kezdeményezését.
Emellett hivatali ideje alatt aktívan fejlődött a város kulturális élete: art-mozik jelentek meg, bővült a színházi hálózat, és számos fesztivált alapítottak. Még Demszky politikai ellenfele, Tarlós István is elismerte, hogy főpolgármestersége alatt hatalmas erőfeszítéseket tettek a város kulturális sokszínűségének megőrzéséért.
Ugyanakkor Budapest volt főpolgármesterének tevékenységét komoly kritika is érte. Ellenfelei a választási ígéretek be nem tartását, az M4-es metróvonal túlzott támogatását más városi projektek rovására, valamint a lassú döntéshozatalt rótták fel neki. Múltja, különösen a radikális baloldali diákcsoportokban való részvétele, a Magyar Szocialista Párttal való együttműködése és Helmut Zilkel való barátsága kétségeket ébresztett ellenzéki tevékenységének őszinteségével kapcsolatban.
Sokakat aggasztottak a szociális kérdések is: a hajléktalanság, a közterületek tisztasági és biztonsági problémái, valamint a közlekedés szabályozására és a nyilvános demonstrációkra vonatkozó vitatott döntések. A polgárok bizalmát megrendítették a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) körüli botrányok, egy drága horvátországi villa megvásárlása és egy terepjáró szimbolikus díjért történő használata. Demszkyt többször kritizálták következetlenség és összeférhetetlenség miatt, például amikor egyszerre töltötte be a főpolgármesteri tisztséget és rendelkezett parlamenti mandátummal.
Ennek ellenére még a kritikusok is elismerik, hogy Demszky első két ciklusa a korrupció elleni küzdelemről és a városi költségvetésre való odafigyelésről szólt, aminek köszönhetően Budapestet akkoriban még magánál Magyarországnál is megbízhatóbb adósnak tartották a nemzetközi pénzügyi piacokon.
Mivel foglalkozik most Budapest volt főpolgármestere, Demszky Gábor?
Nyugdíjba vonulása után Demszky kijelentette, hogy hétköznapi nyugdíjas lesz. Ugyanakkor politikai karrierjének befejezése után Budapest volt főpolgármestere nemcsak személyes és kulturális projektekre összpontosított. A horvát tengerpartra költözött, ahol Isztrián vásárolt házat, budapesti lakását pedig bérbe adja. Döntéséről a politikus a közösségi médiában számolt be, megjegyezve, hogy elszomorítja a főváros pénzügyi kifosztása és az infrastruktúra leépülése.
Demszky szerint ez volt az egyik oka annak, hogy elhagyta Budapestet. Közeli hozzátartozói már nem kötődnek a magyar fővároshoz: rokonai az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában élnek. Ugyanakkor Demszky kijelentette, hogy tervezi rendszeresen Budapestre látogatni, mivel szeret színházba járni.
A volt főpolgármester továbbra is jelentős szereplője a magyar közéletnek: kommentálja az aktuális politikai eseményeket, bírálja a kormány intézkedéseit és a demokratikus elvek megsértését. Álláspontját a médiában és nyilvános megmozdulásokon is hangoztatja.
2022-ben Demszky egészségügyi problémák, különösen vérképzőszervi gondok miatt kórházba került. 10 napos kezelés után hazaengedték. A magyar médiának elmondta, hogy idejét családtagjai és barátai körében tölti, szeret örökzöld növények árnyékában pihenni, sokat írni és olvasni, valamint imádja a limonádét. Eközben az orvosok azt javasolták neki, hogy fordítson nagyobb figyelmet az étkezésére és kerülje a politikai híreket, helyette a költészetre koncentráljon.
2024-ben vált ismertté, hogy Demszky Gábor fogja vezetni a Nagy Imre Kárpátaljai Zászlóalj Társadalmi Tanácsának magyarországi képviseletét – egy jótékonysági tevékenységgel foglalkozó szervezetét.
Források:
- https://www.xxszazadintezet.hu/iszonyu-hibakat-kovettunk-el-demszky-gabor-arcok-a-multbol-7/
- https://kronologia-archivum.retorki.hu/tudastar/szemelyek/demszky-gabor
- https://www.economx.hu/onkormanyzati-valasztas/eletrajz.136441.html
- https://pestisracok.hu/halozati-titkok/2021/12/hogyan-mehetett-ki-demszky-gabor-1981-ben-riporterkent-a-forrongo-lengyelorszagba-es-hogyan-kerult-a-vilagossaghoz
- https://index.hu/kultur/2024/11/16/demszky-gabor-interju-konyv-ajanlo-fopolgarmester-budapest-onkormanyzat-politika/
- https://index.hu/belfold/2022/09/08/demszky-gabor-kezeles-egeszseg-allapot-betegseg-koranyi-horvatorszag/?token=50db2dafee7e5441abaefa28309af984