Horthy Miklós a 20. századi magyar történelem egyik legellentmondásosabb alakja. Tengerész végzettséggel, az Osztrák–Magyar Monarchia flottájának tengernagya, király nélküli kormányzó lett, aki negyed évszázadon át irányította az országot Budapestről. Éppen itt, a magyar főváros falai között formálódott az a politika, amely meghatározta a nemzet sorsát a két világháború között és alatt. Erről bővebben a budapestyes.eu oldalon olvashat.
A Horthy nemesi család gyökerei
A Horthy család története régre, a 16. századig nyúlik vissza. A székely eredetű család neve először a 16. század végén bukkant fel a debreceni városi feljegyzésekben. Ekkoriban Magyarország északkeleti részén éltek, és nem töltöttek be jelentős pozíciót, amit az is bizonyít, hogy nevüket csak röviden említették, társadalmi státuszuk vagy érdemeik részletezése nélkül. Csak néhány évtizeddel később sikerült a család tagjainak feljebb lépniük a társadalmi ranglétrán. 1635-ben II. Ferdinánd király nemesi oklevelet adományozott Horthy Istvánnak, 1657 júniusában pedig megtörtént a hivatalos nemesi beiktatás is. Így a család, amely korábban a magyar nemesség perifériáján helyezkedett el, bekerült a tekintélyes vidéki nemesi családok sorába.
A 19. század közepére a Horthyak már a vagyonos köznemességhez tartoztak. A leendő kormányzó apja, Horthy István (1830–1904) egy mintegy 1500 holdas birtokkal rendelkezett Kenderesen. Szigorú elveket valló ember volt, aki nemcsak a környezetével, hanem szeretteivel szemben is igényes volt. 1857-ben feleségül vette a dévaványai Halassy Paulát (1839–1895). A családban kilenc gyermek született: István, Zoltán, Béla, Paula, Miklós, Erzsébet, Szabolcs és két Jenő nevű fiú, akik közül az egyik még gyermekkorában elhunyt.
A testvérek közül különösen kiemelkedett az idősebb István (1858–1937), lovassági tábornok, az első világháború hőse és a Mária Terézia-rend lovagja. Ő volt az, aki támogatta öccsét, Miklóst a 20. század eleji politikai viharok során.
Gyermekkor és az út a tengerhez
Horthy Miklós 1868. június 18-án született. A leendő kormányzó gyermekkora a kenderesi családi birtokon telt. A családi visszaemlékezések eleven és érdeklődő gyermekként írják le, akit jobban vonzottak a kalandok, mint a szigorú fegyelem. Emlékirataiban Horthy úgy fogalmazott, hogy apja nem értette csínytevéseit, bár őt mindig is a megélénkült képzelet és a kalandvágy hajtotta.
Nyolcéves korában, édesanyja tiltakozása ellenére, apja Debrecenbe küldte, ahol két bátyjával élt és megkezdte tanulmányait. Az első években magántanuló volt Kenderesen (1874–1876), majd a Debreceni Református Kollégiumba járt (1876–1878). Középiskolai tanulmányait a soproni Lähne-intézetben végezte (1878–1882), ahol az oktatás német nyelven folyt.
Pályaválasztására döntő hatással volt bátyja, Béla tragédiája, aki a fiumei Tengerészeti Akadémia növendékeként hunyt el egy hadgyakorlat során, mindössze két hónappal tiszti kinevezése előtt. A család akarata ellenére 1882 őszén Miklós úgy döntött, hogy átveszi bátyja helyét az akadémián. A túljelentkezés hatalmas volt – a 612 jelentkezőből mindössze 42-t vettek fel, köztük Horthyt is.
A tanulmányok valódi próbatételt jelentettek: a kadétok harmada nem bírta a szigorú vizsgákat és elhagyta az akadémiát. Miklós azonban minden nehézséget leküzdött. A képzés alatt nemcsak a tengerészeti ismereteket sajátította el, hanem több idegen nyelvet is megtanult – olaszul, horvátul, németül, angolul és franciául beszélt, ami generációjának egyik legműveltebb tisztjelöltjévé tette.
1886. október 7-én Horthy Miklóst az Osztrák–Magyar Monarchia haditengerészetének másodosztályú tengerészévé léptették elő. Ez volt az első lépés azon az úton, amely a hadihajó fedélzetéről egészen az államhatalom csúcsáig vezette Budapesten.
Az első szolgálati évek és a tiszti karrier kezdete
A Tengerészeti Akadémia elvégzése után Horthy Miklós a „Radetzky” háromárbócos vitorlás fregatton kezdte meg szolgálatát, amely segédgőzgéppel is fel volt szerelve – ez szimbolizálta az átmenetet a vitorlás flottától a gépesített felé. A fiatal tiszt gyorsan fegyelmezett és kezdeményező tengerészként tűnt fel, aki a szakmai rátermettséget ötvözte a hajófedélzeten kívüli élet iránti őszinte érdeklődéssel.
1890-ben zászlósként szolgált a Konstantinápolyban (ma Isztambul) horgonyzó „Taurus” fedélzetén. Éppen itt kezdett formálódni az a képessége, hogy ne csak katonaként, hanem olyan emberként is érvényesüljön, aki képes szimpátiát és bizalmat ébreszteni. Mivel kiváló sportoló és sármos tiszt volt, Horthy gyorsan népszerűvé vált a helyi diplomáciai és társasági körökben. Ideális úriembernek nevezték – olyan személynek, aki egyesítette magában a tartást, a műveltséget és a veleszületett tapintatot.
Remek tengerész volt, és tiszttársai visszaemlékezései szerint ritka fizikai állóképességgel rendelkezett. Horthy a hadsereg vívóbajnoka lett, sikeresen szerepelt futó- és kerékpárversenyeken, emellett magabiztosan teniszezett és lovagolt. Egy teniszversenyen párosban még az angol hadsereg bajnokait is legyőzte. Ezek a sportsikerek, párosulva kifogástalan modorával, nyelvtudásával és tánctudásával, megnyitották előtte a felsőbb társadalmi körök kapuit.
Utazások, udvari szolgálat és karrier
Horthy tengerészeti karrierje meredeken ívelt felfelé. 1892–1894 között alacsonyabb rangú tisztként részt vett a „Saida” cirkáló kelet-ázsiai és óceániai útján, amelynek során meglátogatta Indiát, Ausztráliát és Melanéziát. Ezek az utazások nagy hatást gyakoroltak rá, különösen a brit flotta ereje és szervezettsége, amelyet a haditengerészeti művészet és fegyelem mintaképének tartott. Később többször említette, hogy éppen ezekben az években alakult ki benne a tengeri hatalom és annak politikai jelentőségének megértése.
A 20. század elején Horthy folytatta szolgálatát a flottánál, ötvözve a szakmaiságot a diplomáciai készségekkel. 1908–1909-ben már korvettkapitányi rangban parancsnokolta a „Taurus” hajót. Ebben az időszakban karrierje új szintre lépett – megbízható tiszti hírnevének és tapintatának köszönhetően kinevezték I. Ferenc József császár szárnysegédjévé. Az udvari szolgálat 1909-től 1914-ig tartott, és élete fontos szakaszává vált. Horthy európai dinasztiák képviselőivel érintkezett, megfigyelte a bécsi udvar működését és elsajátította a diplomácia művészetét, aminek később a politikában is hasznát vette.
Emlékirataiban különös tisztelettel emlékezett meg a császárról, akit „a nemesség és az önuralom mintaképének” nevezett. Az uralkodó melletti szolgálat nemcsak Horthy státuszát emelte, hanem megerősítette hírnevét mint olyan tisztét, akire a legfelelősségteljesebb feladatokat is rá lehet bízni.
1914. január 20-án, az első világháború előestéjén Horthy Miklós sorhajókapitányi rangot kapott – ez a szárazföldi hadsereg ezredesi rangjának felelt meg. Egy 46 éves tiszt számára ez ritka és presztízsértékű teljesítmény volt. Ekkorra már mindennel rendelkezett ahhoz, hogy ne csak kiváló tengerész, hanem államférfiúi léptékű figura váljon belőle.
A háború után és a birodalom összeomlása
Az Osztrák–Magyar Monarchia 1918. őszi felbomlása után Horthy Miklós, immár altengernagyként, visszatért kenderesi birtokára. Magyarország súlyos politikai, társadalmi és gazdasági válságot élt át. Az első világháborús vereség és az 1920-as trianoni békeszerződés feltételei még tovább fokozták a káoszt. 1919 márciusában Kun Béla forradalmi kormánya került hatalomra, és kikiáltották a Magyar Tanácsköztársaságot.
Megkezdődött a tisztek és a régi elit képviselői elleni megtorlási hullám. Horthy a stabilitás és a katonabecsület szimbólumává vált, az anarchiával szemben álló erők élére állva. 1919 júliusában átvette az ellenforradalmi Nemzeti Hadsereg vezetését, amely román katonai támogatással leverte a kommunista rezsimet, és már augusztusban csapatai élén bevonult Budapestre, ahol az ország felszabadítójaként fogadták.
A forradalmi kormány bukása után a monarchia formálisan megszűnt, de a köztársaság nem tudott gyökeret verni. 1920. március 1-jén a magyar parlament Horthy Miklóst kormányzóvá választotta – az államfői tisztséget töltötte be a királyság névleges státuszának megőrzése mellett. Király nélküli uralkodó lett, ötvözve a monarchikus hagyományokat az erős végrehajtó hatalom szükségességével.
Horthy rezidenciája Budapest lett, amely az ország politikai és szimbolikus életének központjává vált. A hadseregre és a konzervatív körökre támaszkodva a nemzeti újjászületés és a rend politikáját folytatta, visszaállítva a nemesi címeket, a ceremóniákat és a katonai egyenruhákat. Ugyanakkor Horthy igyekezett egyensúlyt tartani a jobboldali radikálisok és a liberális polgárság között, fenntartva a parlamentáris demokrácia látszatát.
Horthy Miklós fő célja a trianoni szerződés felülvizsgálata lett, amelynek következtében Magyarország elvesztette területének és lakosságának kétharmadát. Az 1920-as és 1930-as években megerősítette az ország katonai erejét, fejlesztette a nemzetközi kapcsolatokat, belépett a Népszövetségbe, és kapcsolatokat tartott fenn Olaszországgal, Németországgal és a nyugati hatalmakkal. Belföldön földreformokat hajtottak végre, egyetemeket nyitottak, és fejlesztették Budapest infrastruktúráját. Az 1930-as évek végére azonban felerősödött a jobboldali és tekintélyelvű erők befolyása, és az ország egyre szorosabban közeledett a náci Németországhoz, az elvesztett területek visszaszerzésének reményében.
Horthy és a második világháború
A második világháború kezdetén Horthy Miklós arra törekedett, hogy Magyarországot távol tartsa a konfliktustól, a fegyveres semlegesség politikáját követve. A magyar hadsereg az ország területén maradt, a lengyel menekülteknek pedig menedéket és anyanyelvi oktatási lehetőséget biztosítottak. Horthy próbálta megőrizni az állam autonómiáját és ellenállni a német nyomásnak, megtagadva, hogy a Wehrmacht szabadon áthaladhasson az ország területén.
Idővel azonban Németország megerősítette befolyását. Az 1940-es második bécsi döntés, amelynek értelmében Magyarország visszakapta Erdély egy részét, növelte az ország függőségét Berlintől. A körülmények nyomása alatt 1941-ben, Teleki Pál miniszterelnök halála után, Horthy beleegyezett Magyarország részvételébe a Szovjetunió elleni támadásban, felismerve, hogy az elutasítás megszálláshoz vezethetett volna.
1943-ra nyilvánvalóvá vált, hogy Németország vereséget fog szenvedni. Horthy titkos tárgyalásokat kezdett a brit hírszerzéssel, különbéke megkötésére és az ország háborúból való kivezetésére törekedve. Ezzel egyidőben ellenállt Hitler követeléseinek a zsidók deportálását illetően, aminek köszönhetően sikerült megmenteni mintegy 250 ezer budapesti lakost.
1944 őszén, amikor Románia átállt a szövetségesek oldalára, Horthy leváltotta a nácibarát miniszterelnököt, és megpróbálta kivezetni Magyarországot a háborúból. Október 15-én bejelentette a fegyverszünetet a szövetségesekkel és szándékát, hogy fegyverszünetet köt a Szovjetunióval, ám az akció a német csapatok és a magyar nyilasok ellenállása miatt kudarcot vallott. A sikertelen kiugrási kísérlet után még aznap a nyilasok a Wehrmacht támogatásával átvették a hatalmat Budapesten.
Horthyt és családját letartóztatták és Németországba hurcolták, ahol házi őrizetben tartották őket a háború végéig. A Német Szövetségi Köztársaság kapitulációja után az amerikai csapatok szabadították ki. Horthy nem állt a nürnbergi bíróság elé, mivel a szövetségesek elismerték a náci befolyással szembeni ellenállási kísérleteit.
Horthy élete a háború után és halála
1946 júniusában Horthy Portugáliában telepedett le, ahol élete hátralévő részét töltötte. Itt írta meg „Emlékirataim” című művét, amelyben megpróbálta megmagyarázni tetteit és igazolni politikáját, amely Magyarország függetlenségének megőrzésére irányult két totalitárius rezsim – a náci és a szovjet – között.
Horthy Miklós 1957. február 9-én hunyt el, 88 éves korában. Kezdetben Portugáliában temették el, távol a hazájától. 1993-ban, a kommunista rendszer bukása után, a politikus maradványait újratemették a kenderesi családi kriptában, ami széles körű társadalmi visszhangot váltott ki. Egyesek számára Horthy nemzeti hős maradt, mások számára pedig a tekintélyelvűség és korszaka tragikus hibáinak szimbóluma.
Források:
- https://24.hu/tudomany/2014/10/15/ezt-nagyon-elbenaztuk/
- https://www.britannica.com/biography/Miklos-Nagybanyai-Horthy
- https://encyclopedia.1914-1918-online.net/article/horthy-miklos/
- https://www.hungarianconservative.com/articles/culture_society/miklos_horthy_regent_hungary_155th_birthday/
- https://www.horthymiklos.com/eletrajz
- http://tortenelemcikkek.hu/node/326
- https://rubicon.hu/hu/kalendarium/1868-junius-18-horthy-miklos-kormanyzo-szuletese