A magyar főváros megalapítása óta függetlenségéért küzdött, és többször vált más államok támadásának célpontjává. Budapest egyik legtragikusabb időszaka a románok ostromához köthető. Részletesebben itt olvashatunk róla: budapestyes.eu.
Be nem teljesült ígéretek
1918-ban összeomlott az első világháborút elvesztő Osztrák–Magyar Monarchia. 1918. október 31-én a krizantém forradalom után az antanthoz baráti viszonyt ápoló Károlyi Mihály lett miniszterelnök, aki Magyarország függetlenségéért küzdött. Thomas Woodrow Wilson (az Amerikai Egyesült Államok 28. elnöke) pacifizmusának hatására Károlyi elrendelte a magyar hadsereg teljes leszerelését, így az ország védelem nélkül maradt. Ezt követően Károlyi kikiáltotta az első Magyar Köztársaságot, amelynek elnöke lett. 1919 telén a kormány teljesen elvesztette a nép támogatását, és belpolitikai, valamint katonai téren is kudarcot vallott.
1919 március 21-én az antant katonai képviselője további területi engedményeket követelt, mire Károlyi lemondott. Ezt követően a kommunista párt került hatalomra Kun Béla vezetésével, és kikiáltotta a Magyar Tanácsköztársaságot. A kommunisták egyenlőséget és társadalmi igazságosságot ígértek a népnek, valamint Magyarország területi védelmét új katonák toborzása nélkül. Kezdetben a magyar Vörös Hadsereg katonái főként budapesti gyári munkások voltak.
A város megtisztítása a kommunizmustól
A hadműveletek első szakaszában a román hadsereg előrenyomult az Erdélyi-középhegységig. A második szakaszban, a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően, legyőzte a Vörös Hadsereget és elérte a Tisza folyót. Ezt követően a román katonák átkeltek a folyón és megindultak Budapest felé. Augusztus 3-án és 4-én bevonultak a fővárosba és megszállták azt. A megszállás időszakát terror, fosztogatás, gyilkosságok, kivégzések és nemi erőszak jellemezte. A városnak okozott anyagi kár 2,5 milliárd koronára rúgott. A borzalmak augusztus 3-tól november 14-ig tartottak.
Az elsőként Budapestre érkező egységek között három század tartozott a 4. dandár 6. lovasezredéhez, amelyet Ruszeszku tábornok vezetett. Délben 400 katonával és két ágyúval körbevették a várost. Sajnálatos módon több lövést is leadtak lakóházakra. Augusztus 4-én a román katonák diadalmenetben vonultak végig a város központján Musza tábornok előtt. A megszállók állítása szerint jó szándékkal cselekedtek, céljuk a főváros felszabadítása volt a kommunista terror alól.
A szomszédokkal meg kell osztozni
Az ostrom első napjától kezdve a megszálló csapatok átvették az irányítást a városlakók élete és a hatalom felett. Az állami igazgatást, annak működését és a sajtót is ők felügyelték. Ezt követően megkezdődött a valódi fosztogatás. A katonák elvitték a gabonát, elszállították, és ha a lakosság tiltakozott, válaszul kínzások, gyilkosságok és bebörtönzések követték. A fosztogatás élelmiszerhiányhoz vezetett, mind vidéken, mind a városban. Mardareszku tábornok kijelentette, hogy Románia igényt tart Magyarország vagyonának 50%-ára.
Egy héttel a tanácsköztársaság bukása után a román kormány betiltotta az összes budapesti sajtóterméket. 1919. szeptember 28-án részben feloldották a tiltást, azonban a lapok szigorú cenzúra alatt jelentek meg. A cikkekben gyakran elítélték a kommunista kormányzatot és dicsőítették a román vezetést. A megszállók minden lehetséges módon igyekeztek megnyerni a lakosok szimpátiáját.
Október 10-én megkezdték a lakások rekvirálását az ellenséges hadsereg tisztjei számára. Ugyanebben az időszakban betiltottak mindenféle gyülekezést; az utcán háromnál több ember nem tartózkodhatott egyszerre. A szabályt megszegők két év börtönnel és 10 000 lejes pénzbírsággal néztek szembe. A városban csak útlevéllel lehetett közlekedni.
Az megszállók egész gyárakat szedtek szét és szállítottak haza. Az ostrom ideje alatt a románok körülbelül 1140 mozdonyt, 2000 személygépkocsit és 40 000 teherautót vittek el a magyaroktól. Különböző források szerint az úgynevezett felszabadító román katonai vezetés összesen 1,5 milliárd aranykoronát szállított ki az országból.
1919 november 14-én a román hadsereg elhagyta a kifosztott Budapestet.