Az emberi történelem számos példát őriz arra, milyen szörnyűségeket képesek elkövetni az emberek egymással szemben. A XX. század véráldozatai világszerte megtalálhatók, és Magyarország sem volt kivétel. Ma a második világháború alatt a német nácik által Budapesten létrehozott gettóról mesélünk. További információk a budapestyes.eu oldalon.
Sárga csillagos házak
Milyen jogon gondolja valaki, hogy ő különlegesebb, mint a másik? Honnan ered az emberi természetben az a csillapíthatatlan vágy, hogy megöljön, megalázzon vagy kínozzon másokat? 1938-ban kezdődött a zsidók tömeges üldözése Magyarországon. A Horthy Miklós által irányított jobboldali nacionalista rezsim intoleráns volt a zsidókkal szemben, és a fasisztákkal való játszma végül magát az uralkodót is bajba sodorta.
1941-ben több mint 180 ezer zsidó és több mint 60 ezer megkeresztelt zsidó élt a fővárosban, akik egyaránt ki voltak téve a zaklatásoknak. 1944-ben, amikor a náci csapatok megszállták Magyarországot, a zsidókat tömegesen kezdték letartóztatni. Ugyanebben az évben a nácik Budapest külvárosában gettót alakítottak ki, ezzel megkezdve a szerencsétlen emberek haláltáborokba történő deportálását.
A magyar belügyminiszter utasítására a gettónak kétezer, sárga csillaggal jelölt házat kerítettek el. A terv szerint 220 ezer embert telepítettek volna át ide. Ezen kívül kijárási tilalmat vezettek be a budapesti zsidók számára.
A gettó létrehozása után annak lakóit azonnal koncentrációs táborokba kezdték szállítani. A fasizmus uralma alatt a budapesti gettó zsidó lakossága 130 ezer fővel csökkent.
Akadtak olyanok is, akik a gettón kívül, a semleges országok által biztosított házakban éltek. Különösen említésre méltó Raoul Wallenberg, a svéd diplomáciai misszió képviselője, aki emberfeletti erőfeszítéseket tett a zsidók megmentéséért.
A zsidók tömeges meggyilkolásának terve
Informátorai révén Raoul értesült arról, hogy Adolf Eichmann SS obersturmbannführer, aki a magyarországi „zsidókérdés végső megoldását” irányította, a főváros legnagyobb gettójának lakóit kivégezni készül. Wallenberg késedelem nélkül cselekvésre szánta el magát.
Levélben fordult Gerhard Schmidhuber tábornokhoz, aki a német csapatokat vezette az országban, és közölte vele, hogy személyesen fog felelni a zsidók tömeges kivégzéséért, és a háború után mint háborús bűnöst fel fogják akasztani. Schmidhuber tudta, hogy a náci Németország háborújának vége közeleg. A zsidók kivégzését a tábornok az utolsó pillanatban megállította. A kivégzés elmaradása Raoul Wallenberg rendkívüli bátorságának köszönhető.
1945 január 18-án a szovjet csapatok, köztük ukrán hadosztályok, felszabadították a budapesti gettót. Az őrség védekezett és ellenállást tanúsított. Az egyik akkori harcokban részt vevő szemtanú szerint a gettót teljesen felkészítették a felrobbantásra. Ebben az időszakban a terület zsidókkal zsúfolt volt – körülbelül 94 ezer ember tartózkodott a gettóban és a semleges országok diplomáciai missziói által biztosított menedékhelyeken.
Emlékezet a holokauszt emlékműveiben
2005-ben a Duna budapesti rakpartján emlékművet állítottak a holokauszt áldozatainak emlékére. A hírhedt gettó maradványait egy évvel később bontották le. Az utolsó fal, egy régi kőfal, a Király utcára nézett, és egykor szögesdróttal volt körülvéve. 2008-ban helyén emlékfalat emeltek, hogy emlékeztessen a náci rémtettekre. Az emlékmű építéséhez részben a régi fal maradványait használták fel.
A zsidó negyed néhány része még mindig őrzi az egykori fal egyes részeit, amelyek mögött valaha több ezer ember szenvedett.
Budapest emlékművei örök mementóként őrzik a náci rémtettek emlékét.