Számos érdekes anyag található oldalunkon Budapest életének különböző aspektusairól a második világháború idején. Úgy tűnik azonban, hogy a téma kimeríthetetlen, és a város történelmének háborús fejezetei számos tragédiát őriznek, amelyekre érdemes emlékeztetni. További információk a budapestyes.eu oldalon.
Történeteink a háborús Budapestről
Témacikkeinkben mesélünk arról, hogyan kínozták a nácik és magyar híveik a zsidókat, és végezték ki őket a Duna partján. Részletesen beszámolunk Miklós Horthy tengernagy rövidlátó diplomáciai játékáról, amely szinte meghívta a hitleri csapatokat Budapestre. Továbbá kitérünk a „Nyilaskeresztes Párt” létrejöttére és bűnös tevékenységére, amelynek tagjai magyar nácik voltak. A párt vezetője, Ferenc Szálasi, önmagát „magyar Führernek” nevezte, és megszállottan vetette bele magát a budapesti zsidó lakosság tömeges kivégzésébe.
Fontosnak tartjuk, hogy bemutassuk azoknak az embereknek a történetét, akik saját életüket kockáztatva próbálták megmenteni Budapest lakóit a háború borzalmaitól. Különösen említésre méltó Raoul Wallenberg svéd diplomata, humanista és a budapesti zsidók megmentőjének története. Ő minden diplomáciai kapcsolatát és saját erejét, valamint anyagi forrásait is felhasználta, hogy minél több budapesti zsidót megmentsen a haláltáboroktól. Dacolva a náci tervekkel, elkötelezetten és bátran küzdött a város lakóiért, és az elveinek megőrzéséért. Élete csak a kommunista hatalomátvételig tartott, amiről részletesen beszámolunk egyik anyagunkban.
Kutatásaink során hasonlóságot fedeztünk fel a múlt és a jelen magyar diktátorai között, és hangsúlyoztuk a történelmi tanulságok fontosságát.
Röviden Budapest felszabadításáról
A második világháború során Miklós Horthy politikai előrelátásának hiánya miatt Magyarország a náci Németország oldalára került. Több tízezer magyar katona harcolt Hitler csapataival a Szovjetunió területén. A magyar katonák például a nácikkal együtt vettek részt a szovjet hadsereg elleni sztálingrádi csatában, amely a háború egyik fordulópontját jelentette.
Budapest szenvedéseit és háborús veszteségeit a legjobban az 1944 végén és 1945 elején történt események illusztrálják. A nácik mindent megtettek, hogy megvédjék Magyarország fővárosát. A város hét héten keresztül tartó ostrom alatt állt, amelyet végül a szovjet csapatok sikeresen lezártak. A felszabadításban amerikai légierő is segített a hivatalos források szerint.
Joszif Sztálin sürgette parancsnokait a gyors cselekvésre, míg Adolf Hitler elrendelte, hogy Budapestet bármi áron meg kell tartani. Németországnak szüksége volt az olajra, amelyet Magyarország bőségesen biztosított. Budapest végül felszabadult a náci megszállás alól, de a város hosszú időre nem tudott kilábalni a háború okozta sebekből.
A felszabadítók ettől kezdve új uraknak tekintették magukat. Hogy mennyi szenvedést hozott Magyarországra a kommunista hatalom, az egy újabb hosszú történet.
A gonosz romjain
A nácik távozása után Budapest romokban hevert. Az ostrom alatt zajló harcok mély sebeket ejtettek a városon. Hidakat, régi épületeket és más történelmileg fontos helyszíneket pusztítottak el. Az 1936-ban felállított angyalszobor volt azon kevés emlékművek egyike, amelyek sértetlenül megmaradtak.
A Duna felett átívelő hidakat a nácik lerombolták a szovjet csapatok kelet felől érkező előrenyomulása során. A Lánchidat csak 1949-ben nyitották meg újra. Közel két évtizeddel később az Erzsébet hidat is helyreállították, azonban építészeti díszítés nélkül.
A budai vár közelében található lakóházak is megsemmisültek a harcok során.
Egyes források szerint a város ostroma során mintegy 38 ezer budapesti civil vesztette életét.