Tarlós István, aki 2010 és 2019 között töltötte be Budapest főpolgármesteri tisztségét, nem klasszikus értelemben vett „zöld” politikusként, hanem pragmatikus városvezetőként vonult be a magyar főváros történelmébe, aki kilenc év alatt az elmúlt évtizedek legnagyszabásúbb ökológiai infrastrukturális projektjeit valósította meg. A gigantikus dunai szennyvíztisztító telepek városi irányítás alá vonásától és az összes kerület csatornázásától kezdve a 10 ezer új fa elültetését célzó programig és Budapest csatlakozásáig Al Gore globális klímavédelmi kampányához – kezdeményezései valóban megváltoztatták több millió lakos életminőségét. Bár a kritikusok az „ökológiai romantika” hiányával vádolták Tarlóst, éppen az ő hivatali ideje alatt kapott a város korszerű, alacsony károsanyag-kibocsátású közlekedést, tisztább vizet a folyóban és érezhetően több zöldet az utcákon. További részletek a budapestyes.eu oldalon.
Tiszta víz millióknak: a szennyvíztisztító telepek visszavétele és Budapest teljes csatornázása
Tarlós István egyik legfontosabb ökológiai eredménye a szennyvíztisztítás évtizedes problémájának megoldása volt. 2010-ben, közvetlenül hivatalba lépése után, az új főpolgármester kezdeményezte a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep és a Csepeli Szennyvíztisztító Telep városi ellenőrzés alá vonását. Korábban ezek a létesítmények külföldi befektetőkkel vegyes tulajdonban voltak. A visszavétel lehetővé tette a város számára, hogy hatékonyabban irányítsa a régió legnagyobb EU-s víztisztítási projektjét.
Ezzel párhuzamosan valósult meg a csatornahálózat bővítését célzó nagyszabású „BKISZ” projekt. 2009-re a szennyvíztisztító telepek kapacitása már lehetővé tette a város összes szennyvizének feldolgozását. 2013-tól a magyar kormány és az európai alapok támogatásával megkezdődött a csatornázás kiépítése azokban a kerületekben, ahol korábban nem volt. A munkálatok 2015 nyarán fejeződtek be. Ez radikálisan javította a Duna vízminőségét, és csökkentette a folyó szennyezettségét, amelytől a főváros lakói évtizedekig szenvedtek.
Abban az időszakban, amikor Tarlós a III. kerület (Óbuda-Békásmegyer) polgármestere volt 1990 és 2006 között, aktívan fejlesztette a helyi víz- és csatornahálózatot is – többek között kiépítette a hálózatot az Aranyhegy térségében. Ezek a korai projektek alapozták meg a nagyszabású városi döntéseket.
Tiszta közlekedés: busz- és metrófelújítás, valamint a károsanyag-kibocsátás csökkentése
A közlekedés a légszennyezés egyik fő forrása minden nagyvárosban. Tarlós István a tömegközlekedés korszerűsítésére helyezte a hangsúlyt. 2014-ben Budapest 500 modern, alacsonypadlós autóbuszt vásárolt. Ez lehetővé tette 500, a legöregebb és a környezetre legkárosabb, a levegőt jelentősen szennyező jármű leselejtezését.
2017–2018-ra a korszerű autóbuszok aránya a flottában elérte a 95–99%-ot. Ugyanakkor befejeződött az M4-es metróvonal építése, felújították az 1-es és 3-as villamosgyűrűt, valamint fejlesztették a budai villamoshálózatot.
Ezenkívül Tarlós hivatali ideje alatt indult el a „MOL Bubi” közbringarendszer, valamint bővítették a kerékpáros infrastruktúrát, ami elősegítette az alternatív, környezetbarát közlekedés fejlődését. Ezek az intézkedések nemcsak a károsanyag-kibocsátást csökkentették, hanem kényelmes és biztonságos lehetőségeket teremtettek az aktív életmódhoz.
Különös figyelmet fordítottak a városrendezésre és a zöldítésre is. A Margitsziget és a Széll Kálmán tér felújítása új rekreációs övezeteket hozott létre, és növelte a zöldterületeket a városközpontban. Hat fővárosi fürdő korszerűsítése nemcsak a kulturális örökség megőrzését biztosította, hanem a környezetbarát kikapcsolódási infrastruktúra fenntartását is.
A „Budapest 2030” hosszú távú városfejlesztési terv keretében a város 27 nagy, EU-s finanszírozású projektet valósított meg. Ezek közül sok a fenntartható mobilitásra irányult: a járműpark megújítására, a tömegközlekedés fejlesztésére és az autóktól való függőség csökkentésére. Ezek az intézkedések ténylegesen csökkentették a légkörbe jutó káros anyagok kibocsátását, és javították a levegő minőségét a belvárosban és a lakóövezetekben egyaránt.
Zöld Budapest: a „10 ezer új fa” program
2016-ban Tarlós István elindította az ambiciózus „Tízezer új fát Budapestre!” programot. 2019 szeptemberéig a kezdeményezés keretében 9947 fát ültettek el – évente átlagosan mintegy 2000-et. Összehasonlításképpen: 2010 előtt évente mindössze 200-300 fát ültettek.
A program különböző kerületeket érintett: a központi parkoktól és körutaktól kezdve a külvárosokig. A tízezredik fát szimbolikusan a Margitszigeten ültették el az agrárminiszterrel közösen. Tarlós reagált a lakossági tiltakozásokra is: 2019-ben leállította a fakivágásokat a Tabánban.
Bár egyes kritikusok a programot „PR-akciónak” nevezték, az jelentősen megnövelte a város zöldállományát, és választ adott a lakosok egyre növekvő panaszaira, amelyek a fák hiányát kifogásolták az urbanizált környezetben.
Klímapolitikai napirend és „zöld” stratégia
2015-ben Tarlós István aktívan bekapcsolódott a globális klímaügyi vitába. Minden Al Gore volt amerikai alelnök – Nobel-békedíjas és a világ egyik legismertebb klímavédelmi aktivistája – kezdeményezésével kezdődött. Gore nagyszabású nemzetközi kampányt indított, amelynek célja az volt, hogy több százmillió ember támogatását gyűjtse össze, és befolyásolja a 2015 decemberében megrendezett párizsi klímacsúcs (COP21) résztvevőit.
Áder János magyar köztársasági elnök az elsők között volt az állami vezetők közül, aki támogatta ezt a kezdeményezést. 2015. május 25-én ellátogatott a budapesti Városházára, és személyesen találkozott Tarlóssal. A főpolgármester azonnal kijelentette, hogy „természetes módon és határozottan” támogatja az elnököt. Tarlós hangsúlyozta, hogy a környezetszennyezés problémája az egyik legfőbb fenyegetéssé válik a jövő generációi számára.
A találkozón, majd később a Fővárosi Közgyűlés ülésén Tarlós keményen és érzelmesen beszélt: „Az emberiség valóban a 24. órában van”. Emlékeztetett arra, hogy az emberek nem csupán használják a természetet, hanem kizsákmányolják azt. A főpolgármester megemlítette a kritikus problémákat: a levegő, a víz és a talaj szennyezését, a tömeges erdőirtást, a magas szén-dioxid-kibocsátást. Különös figyelmet szentelt a globális felmelegedés kockázatainak – különösen annak, hogy egy kisebb hőmérséklet-emelkedés is hatalmas mennyiségű metán felszabadulásához vezethet a szibériai permafrosztból.
A kampányban való részvétel céljából elindították a speciális elobolygonk.hu weboldalt. Tarlós nyilvánosan felszólította Budapest minden lakosát, hogy csatlakozzon a kezdeményezéshez. 2015. május 27-én a Fővárosi Közgyűlés egyhangúlag támogatta a kampányt. Áder elnök megköszönte Tarlósnak, hogy a városvezetők közül elsőként csatlakozott hivatalosan is a globális mozgalomhoz.
Később, a 2017–2018-as években, Tarlós hivatali ideje alatt Budapest elfogadta saját klímastratégiáját, amely figyelembe vette a szélsőséges hőség, az árvizek és a levegőminőség romlásának kockázatait. 2019-ben pedig, a ciklusa vége felé, a főpolgármester zöldinfrastruktúra- és környezetvédelmi megbízottat nevezett ki Szabó József, a Főkert Zrt. vezérigazgatója személyében. Ennek a pozíciónak a feladata a „zöld” projektek koordinálása és a lakossági igényekre való gyorsabb reagálás volt.
Bár egyes ellenfelek ezeket a lépéseket inkább deklaratívnak tartották, Budapest csatlakozása Al Gore kampányához figyelemre méltó politikai és szimbolikus gesztus volt. Megmutatta, hogy még egy olyan pragmatikus városvezető, mint Tarlós, sem hagyta figyelmen kívül a globális klímapolitikai napirendet.
Vitatott projektek és Tarlós ökológiai öröksége
Nem minden Tarlós-féle kezdeményezés részesült egyértelműen pozitív fogadtatásban. A legnagyobb visszhangot a Római-parti mobilgát árvízvédelmi projektje váltotta ki. A főpolgármester aktívan szorgalmazta a gát megépítését a természetes Duna-part mentén, megszerezte a környezetvédelmi engedélyt és a szakértők támogatását. A környezetvédők és a helyi lakosok azonban élesen bírálták a projektet: az ugyanis veszélyeztette az utolsó természetes partszakaszt, a fákat és a rekreációs övezetet.
A lakossági nyomás hatására Tarlós részben meghátrált – megengedte a népszavazás ötletét, majd később elismerte a környezetvédők egyes érveit is. A projektet az ő hivatali ideje alatt soha nem valósították meg teljesen, de a vita a mai napig tart.
Összességében Tarlós István környezetvédelmi politikája pragmatikus és infrastrukturális fókuszú volt. Az olyan rendszerszintű problémák megoldására összpontosított – mint a víztisztítás, a csatornázás és a közlekedés –, amelyek érezhetően javították több millió lakos életminőségét. A zöldítés és a klímavédelmi nyilatkozatok a 2019-es választások közeledtével erősödtek fel, de sok projekt (szennyvíztisztító telepek, korszerűsített közlekedés, elültetett fák) a mai napig működik.
Tarlós öröksége azt mutatja, hogy a nagyvárosi ökológiai fejlesztések gyakran nemcsak hangzatos retorikát, hanem kemény mérnöki és pénzügyi munkát is igényelnek. Utódja, Karácsony Gergely polgármestersége alatt a kezdeményezések egy része tovább fejlődik, míg más részük felülvizsgálat alá kerül. A volt főpolgármester hozzájárulása a Duna és Budapest levegőjének tisztaságához azonban továbbra is jelentős, és objektív értékelést érdemel.
Források:
- https://hvg.hu/itthon/20110609_tarlos_sved_ookologia
- https://archiv.budapest.hu/Lapok/Bioj%C3%A1tsz%C3%B3t%C3%A9r-%C3%A9p%C3%BCl-sv%C3%A9d-seg%C3%ADts%C3%A9ggel-a-Margitszigeten.aspx
- https://archiv.budapest.hu/Lapok/Olimpikonokkal-a-F%C3%B6ld-megment%C3%A9s%C3%A9%C3%A9rt.aspx
- https://magyarnarancs.hu/belpol/kizoldultek-122696
- https://hvg.hu/itthon/20190826_Tarlos_is_beigerte_kornyezetvedelmi_intezkedesekkel_keszul
- https://archiv.budapest.hu/sites/english/Lapok/The-Municipality-of-Budapest-has-joined-the-Climate-Change-Awareness-Campaign.aspx
- https://vasarnap.hu/2019/07/09/amikor-a-valos-teljesitmeny-szamit-budapest-elegedett-tarlos-istvan-munkajaval/
- https://magyarnemzet.hu/belfold/2019/07/tarlos-istvane-a-budapestiek-bizalma
- https://sites.greenpeace.hu/a-fopolgarmester-jeloltek-vallalasainak-ertekelese/
- https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2017/09/romai-part-tobbismeretlenes-tarlos-istvan-nepszavazasi-otlete